Május – Pünkösd hava – Tavaszutó – Ígéret hava

május 1.
A Munka Ünnepe – A Munkavállalók Szolidaritási Napja (1889-Től) – Munkás Szent József
Zrínyi Miklós Születésnapja – 1620
Szerb Antal Születésnapja – 1901
Az  EU Csatlakozás Napja
Május hónap folyamán, sok helyütt 1-én májusfát állítottak a természet újjászületésének szimbólumaként. A székelyek jakabfának, hajnalfának is nevezik. A források már a XV. században is említik ezt a szép szokást, de eredete valószínűleg még régebbi, a római Florália pogány szokásából eredeztethető. Ezeknek a több napig tartó fesztiváloknak a késői utóda a majális. Eredetileg termékenységünnep volt.
 A májusfához való fát a legények még előző éjszaka vágták ki az erdőn, feldíszítették szalagokkal, virágokkal, tojással, borral, és a lányos házak elé állították. Ezzel adták a falu tudtára, hogy melyik lány tetszik nekik. Néhol a házakat is felékesítették zöld lombokkal. Sok helyütt pünkösdkor "kitáncolták a fát, azaz kidöntését mulatságokkal, tánccal ünnepelték.

május első vasárnapja
Anyák napja
A nevetés világnapja

május - Anyák napja utáni hétfő
Az anya nélkül nevelkedő gyermekek napja

május - A húsvétot követő 40. nap
Jézus urunk mennybemenetele – Áldozócsütörtök

május - A húsvét utáni 50. nap
Pünkösd – a szentlélek eljövetele

Pünkösd története
Húsvéthoz kapcsolódva pünkösd is mozgóünnep, amely május 10-e és június 13-a közé esik. Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz "ötvenedik" szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvét utáni 50. napon kezdődik.
Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele utána Szentlélek leszállt az apostolokra..
A magyar pünkösdi szokásokban a keresztény szokások keveredtek az ősi, pogány szokásokkal, a már meglévő pogány hagyományokra épültek rá a keresztény elemek, és olvadtak össze egy ünneppé.
Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepelték pünkösdöt. Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek. Majd lángnyelvek jelentek meg, melyet szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre: megteltek Szentlélekkel. Ezután különféle nyelveken kezdtek el beszélni, ahogy a Lélek adta neki, hogy szóljanak. A Jeruzsálemben tartózkodók meglepve tapasztalták, hogy amit az apostolok mondanak, ki-ki a maga nyelvén megérti. Előállott Szent Péter és prédikálni kezdett. Sokan megértették beszédét, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.
A középkorban a Szentlélek eljövetelét megelőző szél zúgását kürtökkel, harsonákkal utánozták.
A lángnyelveket égő kócok jelképezték, melyeket a templom padlásáról eresztettek alá a hívek közé.
Pünkösd vigíliája
Pünkösd szombatja is félig ünnep volt. A múlt században ezen a napon még általános volt hajnalban, a Tiszában való fürdés, hogy elkerülje a fürdőzőt minden betegség. A lányok is megfürödtek ilyenkor a Tiszában. Se menet, se jövet, se fürdés közben egy szót sem szóltak, abban a hitben, hogy így nem fog rajtuk semmiféle rontás.
Pünkösdi jelképek
Pünkösdi rózsa: pünkösdi rózsát szoktak a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.
Fehér galamb: a templomban sok helyen a Szentlélek jelképeként fehér galambokat engedtek szabadon.
Zöld ág: nyírfaágat, gyümölcságat, bodzát tettek pünkösdkor a házakra, az istállókra, hogy távol tartsák tőlük az ártó, gonosz szellemeket.

május 2.
A magyar sport napja

május 3.
A szentkereszt megtalálása
A nemzetközi sajtószabadság napja

május – Áldozócsütörtök nyolcadába eső vasárnap
Váróvasárnap

május 4.
Szent Flórián – A Magyar Tűzoltók Napja
Utaló: Szent Mónika

május 5.
Szent Gotthárd
Európa Nap
A Mozgássérültek Esélyegyenlőségéért
Radnóti Miklós Születésnapja – 1909 ;Lázár Ervin Születésnapja – 1936

május 6.
Olajban Főtt Szent János Napja
A Jászok Napja

május 7.
Magyarországi Boldog Gizella
Utaló: Szent Szaniszló
Berzsenyi Dániel Születésnapja – 1776
Vajda János Születésnapja – 1827
Az Asztma Világnapja

május 8.
Szent Mihály Főangyal megjelenése
A Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Napja

A Vöröskereszt megalapítása
1828. május 8-án született Henri Dunant svájci író, aki 1859-ben szemtanúja volt a solferinói ütközet sebesültjei tragikus pusztulásának. Ez ébresztette benne azt a gondolatot, hogy létrehozzon egy nemzetközi segélyszervezetet. 1863. október 26-án Henry Dunant részvételével nemzetközi bizottság határozott a Vöröskereszt megalapításáról, melynek feladata volt a háborús sebesültek, rokkantak ellátása, ápolását tűzték. 1864-ben már Dániában, Franciaországban, Spanyolországban, Poroszországban és Belgiumban is megalakultak az első szervezetek. Az 1870/71-es francia-porosz háború idején bebizonyosodott, hogy valóban nagy szükség van egy ilyen szervezet segítségnyújtására.
1901-ben Henri Dunan megkapta a Béke Nobel-díjat a Vöröskereszt megalapításáért.

A Nemzetközi Vöröskereszt felépítése

A Nemzetközi Vöröskereszt a nemzeti társaságoknak, a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok Ligájának , valamint a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának közössége.
Alapszabályát a XIII: Nemzetközi Konferencia ( Hága, 1928 ) fogadta el.

A három fő jelkép

A vörös kereszt
A vörös kereszt jelképet a genfi döntések értelmében orvosi és humanitárius járművekre és épületekre lehet festeni, hogy megvédjék őket a katonai támadástól. A Vöröskereszt jelképe a történelme során semlegességre törekvő Svájc zászlaján alapul.

A vörös félhold
Eredetileg a vörös keresztet szánták egyedüli jelképnek, de számos muszlim országnak (főként az Oszmán Birodalomnak, később Törökországnak) ellenvetései voltak, így született meg a következő jelkép, a vörös félhold. Perzsia (a későbbi Irán sikeresen elérte, hogy a lehetséges jelképek közé bekerüljön a vörös oroszlán és nap is.)

A vörös kristály
2005. december 8-án, részben hogy megkönnyítsék Izrael részvételét a Vöröskeresztben, a genfi egyezményben hivatalosan elismertek egy újabb jelképet, melynek hivatalos neve „harmadik protokollembléma”, de informálisan csak vörös kristálynak hívják. Az új jelképet könnyen felismerhetőnek tervezték, és arra szánják, hogy elfogadható legyen különböző kultúrák számára, tekintet nélkül a vallási meggyőződésre (a vörös keresztet és félholdat gyakran a kereszténységhez és az iszlámhoz kapcsolják). Egy országos Vöröskereszt-szervezetet sem köteleznek arra, hogy megváltoztassa már létező nevét és jelképeit, de mindet egyforma tiszteletben kell tartani.

További jelképek

A vörös oroszlán és nap
A Vörös Oroszlán és Nap Társaságot Ahmed Sah Qajar rendelete alapján hozták létre 1923-ban, maga a jelkép azonban már 1864-ben megjelent a genfi tárgyaláson; Irán ellenezte ugyanis a két fő riválisa, az orosz és az ottomán birodalom által előnyben részesített jelképeket. Mivel a jelképet a sahhal hozták összefüggésbe, 1980-ban Irán áttért a vörös félhold használatára. Bár a vörös oroszlán és nap jelenleg nem használatos.

A vörös Dávid-csillag (Magen David Adom)
Izrael több mint ötven éve kéri a vörös Dávid-csillag elismerését, azzal érvelve, hogy mivel a kereszténységnek és az iszlámnak saját jelképe van, a judaizmus is megérdemel egyet.

A Magyar Vöröskereszt a Jean Henri Dunant kezdeményezésére létrejött Nemzetközi Vöröskereszt magyarországi szervezete, amely 1881. május 16-án alakult. Az első alapszabály kimondta, hogy az egylet a magyar király és a királyné védnöksége alatt működik, székhelye Budapest. Csatlakozik az 1963 októberében Genfben megtartott nemzetközi konferencia határozataiban megfogalmazott alapelvekhez, és az 1964. augusztus 22.-i Genfi Egyezményhez. Fő célkitűzése: segítséget nyújtani az államnak a sebesül katonák ellátásában, a rokkant és elesett katonák családjainak támogatásában.

Alapelvek
    Emberiesség
    Pártatlanság
    Semlegesség
    Függetlenség
    Önkéntesség
    Egység
    Egyetemesség.

Feladatai
    Természeti vagy más katasztrófahelyzetben segélycsapatokat működtet, segíti a menekülteket.
    Közreműködik eltűnt személyek felkutatásában, segíti hazatérésüket.
    Egészségneveléssel, házigondozó-szolgálat kialakításával, elsősegélynyújtás-oktatással hozzájárul az élet- és egészségvédelemhez.
    Háború esetén szerepet vállal a rászorulók mentésében, nyilvántartásában.
    Véradásszervezés

május eleje
Ballagás

május 9.
A II. világháború befejeződésének napja Európában – A Győzelem Napja
Európa Nap – Az Európai Unió Ünnepe

május 10.
Szent Jób
A mentők napja magyarországon ;
A madarak és a fák napja

május 11.
Szent Izidor
Véradók Napja
Miskolc ünnepe - Ferenc József 1907-ben e napon adományozott koronás címert Miskolcnak. A város 1992 óta ünnepli ezt az eseményt.

május 12.
Ápolónők világnapja - 1820-ban ezen a napon született Florance Nightingale brit ápolónő, aki tevékenységével a krími háborúban szerzett érdemeket

május 12-14.
FAGYOSSZENTEK: PONGRÁC, SZERVÁC, BONIFÁC  Időjárási megfigyelések kötődnek ezekhez a napokhoz (fagyosszentek). Az egyébként meleg májusi időjárás általában hirtelen hűvösre fordul ilyenkor, nem ritkák az éjszakai fagyok. Védekezésképpen a gyümölcsösökben ilyenkor füstölnek. A kényes egynyári zöldségeket, uborkát, paradicsomot csak a fagyosszentek után ültették el.

május 13.
Az Egészség és Biztonság Nemzetközi Napja a Bányaiparban

május 14.
Szent Korona Ókeresztény Vértanú

május 15.
A család nemzetközi napja (1994-ben az ENSZ kezdeményezte.)
Nemzetközi klíma akciónap
A szlovákiai magyarok emléknapja;
Az állat- és növényszeretet napja Magyarországon
A Lelkiismereti Okok (a háború és az erőszak ellenesség) Napja

május második felében
A születés hete

május 16.
Nepomuki Szent János
A lelki elsősegély-szolgálatok világnapja

május 17.
A TÁVKÖZLÉS VILÁGNAPJA

május - Pünkösd ünnepét követő vasárnap 
Szentháromság vasárnap – „kicsipünkösd”

május 18.
Szent Venánc, Fiatal Római Vértanú ;Aja, Jogi Ügyek, Elhúzódó Polgári Pörök hajdani védőszentje ;
Múzeumi Világnap
Az Internet Világnapja

május harmadik vasárnapja
A madarak és fák napja

május 19.
A tömegtájékoztatás világnapja

május 21.
A kulturális fejlődés és sokszínűség napja
A magyar honvédelem napja

május 22.
Ikrek hava
A biológiai sokszínűség nemzetközi napja
Oláh György – 1927; kémiai Nobel-díj: 1994

május - Pünkösd utáni tizedik nap
Úrnapja – az oltáriszentség ünnepe

május 23.
Boldog Apor Vilmos
Rippl-Rónai József születésnapja –1861

május 24.
Az Európai Nemzeti Parkok napja
A Világbéke Napja (Fény a Békéért)

május 25.
Afrika nap

Orbán a szőlősgazdák, kádárok, kocsmárosok védőszentje. Sajnos ezen a napon is gyakori a hideg éjszaka, ami a szőlőnek különösen ártalmas, ezért a szőlőben gyakran szobrokat emeletek neki, illetve ezen a napon a szőlőtermő vidékeken szent misét tartottak tiszteletére.

május 25-tel kezdődően
Szolidaritás hete a saját kormányzással nem rendelkező területen élőkkel

május utolsó vasárnapja
Nemzetközi gyermeknap
A magyar hősök emlékünnepe

május utolsó keddje
Nemzetközi tejnap

május utolsó szerdája
A kihívás napja

május 29.
Harsányi János születésnapja – 1920; közgazdasági Nobel-díj: 1994

május 30.
A szent jobb megtalálásának napja

május 31.
Szent Petronella
A katolikus tömegtájékoztatás világnapja
Dohánymentes világnap