Az ókori Rómában Mars Isten hava, az év kezdő hónapja volt. Az ősi Róma a tavasz-újévet március Idusán, holdtöltekor ünnepelte. A hónap a tavaszi mezőgazdasági munkákkal és harcias előkészületekkel telt. Március régi magyar neve Böjtmás hava. Az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja, és a nagyböjt java többnyire valóban erre a hónapra esik.

Március 8. – Nemzetközi Nőnap

Eredetileg harcos, a nők egyenjogúságát hangsúlyozó mozgalmi nap volt, s február utolsó vasárnapján tartották az összejöveteleket, demonstrációkat. 1919-ben Oroszországban is ezen a napon tüntettek a nők jogaiért, majd négy nappal később lemondott a cár, és ezzel kezdetét vette a Szovjetunió megalakulásához vezető folyamat. A pravoszláv február 9-e a világnaptár szerint március 8-ra esett, egyben éppen az 1857. március 8-án New Yorkban 40 ezer textil- és konfekcióipari munkásnő béregyenlőségért és munkaidő csökkentésért történő tüntetésük időpontja is.
Az 1899. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén ismét napirendre került a téma: Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széleskörű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben. 1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az első nemzeti nőnapot február utolsó vasárnapjára, 28-ára igazítva.
A II. Internacionálé VIII. kongresszusán 1910. augusztus 28. és szeptember 3. között határoztak arról, hogy a nők választójogának kivívása érdekében nemzetközi jelleggel nőnapot tartanak. A határozatot a kongresszus elfogadta, de a megemlékezés pontos dátumáról nem született döntés. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a nemzetközi nőnapot. 1917. március 8-án (a juliánus naptár szerint február 23-án, azaz: február utolsó vasárnapján) Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal később – nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására – II. Miklós cár lemondott, s polgári kormány alakult, mely szavazójogot biztosított a nőknek. Ezzel vált véglegessé a nőnap dátuma is, mely a világ legtöbb országában március 8-a.
A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon.
Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-diktatúrában a nőnap ünneplése kötelezővé vált. Az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnap 1948-tól szovjet mintára március 8-ra esik.
A nőnap Magyarországon is elvesztette az eredeti hangulatát, helyette egy a nőiességet, a nő értékeit kihangsúlyozó, kedveskedő, elsősorban virágajándékot adó nappá alakult.

Március 12. – Gergely napja

A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban I. Gergely pápára emlékezvén, aki nevéhez fűződik az egyházi énekek (Gregorian zene) rendszerezése. Pápaságának végéig (804. március 12.) számítják a keresztény ókor végét. Elsősorban köszöntő, adománygyűjtő célja volt az ünneppé nyilvánításnak, a diákok ezekből az adományokból teremtették meg a tanulásukhoz szükséges anyagi feltételeket.
Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert mondás, miszerint ha ezen a napon esik a hó: „Megrázza még szakállát Gergely.”

Március 15. – A magyar szabadságharc ünnepe

Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete ez a nap, amelynek célja a függetlenség kivívása és az alkotmányos berendezkedés megteremtése volt. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepnek tekintett napja. A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15-e a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. 1990 óta ez a napot a magyar sajtó napjaként is ünnepeljük.

Március 18- 20. – Sándor, József, Benedek napja

E naphoz kapcsolódó mondás: „Sándor, József, Benedek, zsákban hoznak meleget!” A „fagyos szentek” közül a József-nap a szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb. A gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek az ünnepe ez a nap. Ekkor érkeznek a fecskék. Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak

Március 22. – a víz világnapja

Az ENSZ az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencia kezdeményezésére ezt a napot a víz nemzetközi ünnepnapjává nyilvánította, külön alkalmat teremtve a víz fontosságának hangsúlyozására.

Március 24. - Gábriel arkangyal napja

Gábriel (Gábor) arkangyal, Isten küldönce a „jó hírt”, az evangéliumot hozza a gyermektelen asszonyoknak. Nemcsak a keresztényeknél, hanem már a zsidóknál és később a muzulmánoknál is nagy becsben állt. Ő jelentette meg Keresztelő János és Szűz Mária születését. Gábrielnek tartják a keresztények azt az égi hírnököt, aki Jézus üres sírjánál az odaérkező asszonyoknak bejelenti Isten fiának föltámadását. Gábriel azonban leginkább arról nevezetes, hogy ő közölte Máriával a hírt, mely szerint a Szentlélek által a Messiás anyja lesz. A nyugati művészetben Gábrielt többnyire úgy ábrázolják, amint kezében liliomszállal, vagy Anjou-liliomos pálcával fél térdre ereszkedve köszönti Máriát. A képről rendszerint nem hiányzik a galamb sem, a Szüzet megtermékenyítő Szentlélek képmása.

Március 25. - Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

Jézus fogantatásának ünnepe, amit Jézus december 25-ére tett születési időpontjából számoltak vissza. Valószínű, hogy eredetileg az egyház a Magna Mater (Nagy Anya) pogány ünnepet akarta eltakarni, akit a termékenység és a növés istennőjeként tiszteltek a kora-egyházi időszakba nyúlóan is.

Március 31. - Áttérés a téli időszámításról a nyárira